I’m tired. I really am.
A család megint hiányos. Egyesek gyógyulnak, mások kevésbé.
Tudjátok, ki szeret fotózni?
Aki semmi mást nem tud felmutatni, mint egy kibaszott naplementét fekete-fehérbe. Nagy művészet, heh? Sosem értettem, persze nem tagadom el, hogy lehet ezt jól is csinálni és szépen, de az olyan mint a verselés. Mindenki elkövet egyet-kettőt, aztán vannak akik ettől művésznek érzik magukat, kik-hol meg tudósnak. Pedig a “líra logika, de nem tudomány”. Vajon ezek az önjelölt, helyette író tollal, mint masinával rendelkező, fotográfus-költők felfogják, hogy senkit nem érdekel a kibaszott naplementéjük és senki nem tartja őket ettől még természet vadvirágaként burjánzó látványköltő Petőfiknek?
Elegem van a mély gondolatokból, a hangzatos látványokból, az absztrakciókból, aminek nincs mögöttes értéke. Elsilányítjátok basszátok meg a világot. Elsilányítjátok a költői kérdéseitekkel, a hangzatos szavaitokkal, a semmitmondóan “szép” fotóitokkal, kiüresítitek a világot, mely előbb-utóbb összeroppan miattatok. Kérlek, hagyjátok abba. Olyan lesz, mint egy üres pohár.
Nemtudok többet írni, pedig annyira kell.
Maybe, next time.
Egy Vonnegut-i gondolattal fog kezdődni, ami akár költői kérdésnek is beillene. Csak én meg is válaszolom.
Így fog kezdődni:
“Tudják, ki a seggfej?”
Még nem érkezett hozzászólás
Még nincsenek kommentek.
Hozzászólások RSS TrackBack Identifier URI
Szólj hozzá
